2011. december 16., péntek

Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 5 - Remény



Könyvmolypárbajos kritika :)

Szent Johanna Gimi 5 – Remény

Előre szólok, hogy ez a kritika „enyhén” spoileres lesz, tehát ha valaki még nem olvasta, és kíváncsi rá, akkor ezt csak a saját felelősségére olvassa.

Őszintén bevallom, hogy elég vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban, ahogy a sorozat korábbi köteteivel is. Kezdjük mindjárt ott, hogy néhány mondatban összegezni tudom, hogy mi történt a főszereplővel öt kötet alatt: Reni (a főszereplő csaj) kilencedikben első pillantásra beleszeret az osztálytársába, Cortezbe. Csorgatja a nyálát a srác után, de amikor végre történne valami köztük, valami totál logikátlan dolgot cselekszik, aztán egymásra se néznek, de a csaj még mindig odavan a srácért. Ez úgy jó párszor megtörténik, aztán az ötödik kötet végén összejönnek.

Most akkor jöjjön egy kis jellemzés a fő karakterekről.

Cortez nagyon-nagyon jóképű, deszkázik, iszonyú menő, beszél egy csomó nyelven (de azért pocsék tanuló), jó hangja van, irtó jól gitározik, gyönyörűen rajzol, minden lány odavan érte, rendes, még véletlen se nagyképű… Soroljam tovább? Egyszóval ő az a tökéletes pasi, akit a legtöbb lány megálmodik magának. Nem mondom, hogy ez hiba a szerző részéről, mert végül is létezhet ilyen pasi, és még az is lehetséges, hogy beleszeret egy Reni kaliberű csajba, de kicsit abszurd a karaktere ahhoz képest, hogy a sorozat szlogenje az, hogy srácok, akik olyanok, mint te.

Reni irodalombarát, könyvmoly lány, akinek jók a jegyei, és egyáltalán nem menő. Ja, é tipikus Mary-Sue (ha esetleg valaki nem tudná, mi az: http://im.netai.net/index2.php?id=7ak by Isobel, Khim).
„Mary-Sue-k rendelkezhetnek akármilyen külsővel és belsővel, de két dologban egyeznek: az író imádja őket írni, az olvasó pedig utálja őket olvasni. A velejáró tünetegyüttes az olvasó részéről: mély sóhajtások, szemkörzések, durvább esetben akár dühkitörések is, főleg, ha egy számukra szimpatikus karaktert szorít háttérbe Mary-Sue.„

Na, Renitől az összes tünet előjött, és nem is egyszer. Egyszerűen mind az öt kötetből őt rühelem a LEGJOBBAN. Mi az oka ennek? Nem is lenne baj azzal, hogy okos, sokat olvas és szerelmes a suli legmenőbb srácába. A probléma ott kezdődik, hogy epekedve vágyik arra, hogy Cortez akár csak egy szót szóljon hozzá, de nem, még véletlenül se merne kezdeményezniegy ici-picit sem, hanem esténként hosszú-hosszú órákat bőg a párnájába, bár ez szerencsére az ötödik kötetben már ritkán fordult elő. A másik: annyit, de annyit panaszkodott arról, hogy milyen béna cuccai vannak. Könyörgöm az anyukájával vásárol és egyke (egyébként nem tudok olyan szereplőt mondani a regényből, akinek egynél több testvére lenne), akkor meg mért nem vesz jó cuccokat? Nem hiszem, hogy két jó állással rendelkező szülőnek gondot okozna anyagilag menő ruhákat venni az egyetlen lányuknak. A harmadik: nincs a világon olyan nem fogyatékos ember, aki ennyire bénán rajzolna. Ez egyszerűen lehetetlen, és teljesen abszurd. Könyörgöm, egy felismerhető falevelet még egy óvodás is képes rajzolni, nemhogy egy kitűnő tanuló gimnazista. Én is nagyon béna vagyok rajzból, de amit a szerző művelt Renivel a rajzórákon az LEHETETLEN. Plusz még ugyebár Reni okos, akkor meg hogy nem képes rájönni, hogy mit jelent az, hogy rajzoljanak az őszről vagy a télről? Rajzórára mindig leszívták az agyát az ufók, vagy mi? Ja, és olyan logikátlan dolgokat művel, hogy az egyszerűen hihetetlen. Egy csomó ideig sóhajtozik a srác után, aztán amikor az beszélne vele, és összejövés szag van a levegőben, akkor egyszerűen hátat fordít, és bemegy a könyvtárba. Oké, tudom, hog Arnold búcsú partija, meg minden, de csak tíz percről lett volna szó. Nem mondom, hogy én otthagytam volna a legjobb barátomat, de ahogy korábban Renit lefestette a szerző, ez lett volna a következetes a részéről.

Van még valami. Alighogy összejött Cortezzel, máris azzal gyötri magát, hogy Cortez ilyen menő, meg olyan menő, és mi lesz, ha dobni fogja? Ehhez inkább nem is fűznék további kommentárt, szerintem mindenki rájött, hogy mi bajom van ezzel…

Szóval a csaj SZÁNALMAS (nem úgy, mint egy kismadár, akinek eltört a szárnya, hanem a másik értelemben) és az ellentmondások tárháza.

Ezek után gondolom, mindenkiben felmerült a kérdés, hogyha ennyire nem bírom a főszereplőt, akkor mégis mért olvastam el öt kötetet, és mért nem azt írtam az elején, hogy nem tetszett a könyv.

Az ok egyszerű. Az irritáló főszerelő ellenére a szerző nagyon jól ír, az összes mellékszereplő szerethető, nincs bennük akkora lehetetlenség, mint a két főszereplőben (oké, Virág annyira ostoba az összes tárgyból meg a megszólalásai alapján annyira retardált, hogy szinte lehetetlen, hogy franciából meg annyira jó, hogy felvegyék magániskolába, de ettől most eltekintek). Plusz akkora viccek, meg komikus helyzetek vannak, hogy szakadok a röhögéstől, és Reni ellenére alig bírom letenni a könyvet.

Az is nagyon tetszett, hogy Kinga és Zsolti összejött. Én végig szurkoltam nekik, és rajtuk nevettem a legtöbbet.

Mondjuk Leiner Laura elég naiv, ha azt gondolja, hogy a diákok csak tizenegyedikben kezdenek el cigizni, és akkor is csak ketten, meg egy magyar gimnázium nem egészen olyan, amilyennek ő lefestette. Jó, pesti magániskolában még nem jártam, de nem hiszem, hogy ennyire nagy különbség lenne… Meg úgy kábé semmi szó nem olt a drogokról, az alkoholról és a szexualitásról. Amilyenek mostanában az emberek, Reni helyében én nem amiatt aggódtam volna, hogy Cortez másik lánnyal csókolózik, de ez a naivság nem gáz, nem kell mindennek erről szólnia, csak megjegyeztem, hogy mostanában sajnos elég nagy hangsúly van ezeken egy gimnazista életében.

Kinga ízig-vérig maximalista, okos és szép lány, aki mindig kimondja, hogy mit gondol és félelmet kelt az emberekben. A megszólalásain és a tettein nagyon sokat lehet nevetni, de mégse komikus, mert mindig tudja mit akar, és Renivel ellentétben soha nem fordul ki önmagából egyik pillanatról a másikra.

Azzal zárnám, hogy az idegesítő főhős ellenére szerethető, szórakoztató történet, és el fogom olvasni a következő részt. A mellékszereplőkért és a szerző stílusáért maximálisan megéri, és most már arra is kíváncsi vagyok, hogy vajon mi történik Cortez és Reni kapcsolatával. (Szakítani fognak, mégha ideiglenesen is. Ez alap, de arra vagyok kíváncsi, hogy mért.)

Pont: 5/4

Borító: Az eddigi legjobb 5/4

Kedvenc karakter: Kinga

Legrosszabb karakter: Reni

Kedvenc jelenet: Ahogy Kinga és Zsolti összejönnek. Az hatalmas volt XD

Legrosszabb jelenet: Hmm, nem is tudom. Elég széles a paletta, hiszen Reni a főhős. Legyen mondjuk az, amikor Reni elkezdett problémázni azon, hogy mi lesz, ha Cortez szakít vele.

3 megjegyzés:

  1. Én bátran elolvastam, mert az önkéntes melóhelyemen a fél gyerekgárda állandóan erről beszél, így már kb a fél sorozatot lespoilerezték nekem, mielőtt egyáltalán rápillanthattam volna a könyvekre. :D Amúgy a Reni iránti végtelen szeretetedet úgy tudom, sokan osztják, szóval ezek után kíváncsi leszek, nekem hogy fog tetszeni. :D

    VálaszTörlés
  2. Igazából, ha Reni másmilyen lenne, akkor a sorozatot a kedvenceim közé tenném XD Majd mesélj, hogy tetszett :)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó kritika,csak gratulálni tudok hozzá. Engem is Reni karaktere idegesített a legjobban, másrészt meg a könyv egy annyira túlidealizált világot mutat be, ami egész egyszerűen nem létezik.

    VálaszTörlés